Az úgynevezett rendszertelen hivatalos helységnévadás (Mező
A.) időszakának névváltozásai, majd az 1898 és 1912 között lezajlott országos
helységnévrendezés, de még inkább az 1918 óta bekövetkezett politikai fordulatok
utáni tömeges, többszöri átkeresztelések annyira megbolygatták a történeti
Magyarország helységnévállományát, hogy gyakran még a történészek, közigazgatási
szakemberek is nehezen tudnak eligazodni benne. Természetesen ez méginkább
vonatkozik a sok évszázaddal ezelőtt épített váraink jelentékeny részére
is, ugyanis jónéhány esetben a régészeti azonosítás is kérdéses, vagy -
különböző nehézségek miatt - kísérlet sem történt rá. A nevek azonosítása
még nehezebb a nagyközönség számára, holott a történeti és földrajzi, általánosabban
a művelődéstörténeti érdeklődésen túl, a napi ügyek intézésekor, de utazásnál
is egyre gyakrabban szükségesek ezek az ismeretek. E kötet javított és továbbfejlesztett
változata a kötet szerkesztőjétől 1992 júniusában megjelent Magyar helységnév-azonosító
szótárnak, amely majdnem 50 év után az első, a gyakorlatban jól használható
és megfelelő részletességű kézikönyvnek bizonyult.
Az elmúlt évek rohamos geopolitikai változásai
(a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesése), továbbá az összes
érintett országban bekövetkezett - a helységnevekkel kapcsolatos nagyszámú
más változás -, nemkülönben néhány történeti földrajzi szakmunka helységeinek
és várainak névazonosítási problémái igen megnehezítették a munkát. A szomszédos
országok településneveit (valamint a közigazgatási hovatartozásokat) többnyire
a legutolsó hitelesnek tekinthető és hozzáférhető külföldi források alapján
szerepeltetem. Szándékom szerint igyekeztem naprakészen követni a változásokat,
egészen az anyaggyűjtés lezárásának időpontjáig, 1998. július 1-jéig.
A szótárba került települések összeállítása
két fő szempont szerint történt. Az egyik szempont (bizonyos határok között)
a teljesség volt: ennek megfelelően a kötet az 1913. évi helységnévtár alapján
a történeti Magyarország Horvát-Szlavónország nélküli területének összes
városát és községét, továbbá Horvát-Szlavónország városait, vármegyei és
járási székhelyeit, ill. az 1910-ben magyar, vagy részben magyar lakosságú
községeit tartalmazza. Ugyancsak teljesnek tekinthető az 1938-1944 közötti
országterületen 1913 óta - magyar fennhatóság alatt - kiválással, szétválással
és egyesítéssel keletkezett helységek közlése. (Természetesen nem vállalkozhattam
a teljes körű történetiségre, például a helységnévhasználat időhatárait
csak az országos helységnévrendezés időszakától tüntettem fel.) A másik
szempont az ismert igények szerinti válogatás volt, ennek megfelelően a
szótár tartalmazza: |
 |
az 1938-1944 közötti országterületen kívül (de természetesen a történeti
Magyarország területén) 1913 óta alakult helységek közül azokat, amelyeknek
- a használt forrásokból megállapíthatóan - magyar nevük is van; |
|
Horvát-Szlavónország területén a nem magyar lakosságú, de a források szerint
magyar névváltozattal is rendelkező községeket; |
|
a történeti Magyarország (Horvát-Szlavónországgal együtt számított) területén
levő várakat, továbbá - a viszonylag rövidebb ideig a Magyar Királysághoz
tartozott - Dalmácia és a délvidéki tartományok várait; |
|
a történeti Moldva és Bukovina tartományok csángó vonatkozású helységei
közül azokat, amelyek a fontosabb forrásokban fellelhetők; |
|
a magyar történelemben és művelődéstörténetben szerepet játszó - magyar
névváltozattal is rendelkező - ismertebb európai településeket. |
A szótár alapja a történeti
Magyarország helységeinek esetében az 1910. évi népszámlálás adatait tartalmazó,
"A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára 1913." c. kötet
(a továbbiakban: Hnt. 1913.), vagyis a törzsanyag önálló szócikkeinek címszava
többnyire az ott megadott hivatalos helységnévvel egyezik meg. Ugyanis e
névtár az utolsó, amely Trianon előtt jelent meg, s egyúttal teljes számban
közli azokat a hivatalos helységneveket is, amelyeket a helységnévrendezés
során az Országos Községi Törzskönyvbizottság javasolt, s amelyeket azután
belügyminiszteri rendelet állapított meg. (Ennek következtében a mai Magyarországon
az 1913 után bekövetkezett helységnévváltozások és helységegyesítések, illetve
az 1913 után alakított helységek nevének későbbi módosítása folytán a mai
hivatalos helységnevek csak utaló szócikkekben találhatók, ahonnan az 1913.
évi vagy alakításkori név felkereshető. Pl. a mai Veszprém megyei Bakonyszücs
község szócikke az 1913. évi Szücs, a mai Komárom-Esztergom megyei Komárom
város szócikke az alakításkori Komáromújváros címszavaknál található.) A
helységnévrendezés - az akkor autonóm Horvát-Szlavónország területén fekvő
vármegyéken kívül - nem terjedt ki Árva, Fogaras, Hunyad és Liptó vármegyékre
sem, mert a javasolt nevek hivatalos megállapítása nem történt meg. Ez magyarázza,
hogy - bár az egybeírás következetesen érvényesül - a felsorolt vármegyék
településeinek neve azonos lehet más megyékben előfordulókéval, és ezekben
a magyaros alakok száma is kevesebb. Találhatók azonos helységnevek az 1913
óta alakult helységek magyar (hivatalos, ill. nem hivatalos) névadása (pl.
Eperjes, Gyála, Nagylak, ill. Tótfalu stb.) és a volt Magyar Királyság területén
kívül eső helységek esetében is (pl. Békás, Beszterce, Boroszló, Lipcse
stb.). Az 1913 előtt alakított helységek vármegyei-járási beosztása, lakosszáma
és nemzetiségi összetétele, esetleges régebbi vagy újabb névváltozata(i),
valamint a mai hivatalos (esetleg idegen) neve és hovatartozása a Hnt. 1913.
szerinti helységnévnél található meg. A névváltozatok közül - történeti
értéküket tekintve - kiemelkednek a Magyarország történelmi földrajza a
Hunyadiak korában c. sorozat (a továbbiakban Csánki, ill. Fekete Nagy, a
szótárban: CS, ill. FN) köteteiben szereplő várak és városok, továbbá az
1808-ban kiadott Lipszky-Repertoriumba (a továbbiakban Lipszky, a szótárban:
LR) és a Fényes Elektől 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótárába
(a továbbiakban Fényes, e szótárban: FE) felvett várak, városok és helységek
névváltozatai, amelyek az egyes történeti korszakok névhasználatát mutatják
be, ezért e nevek mellett rövid forrásjelzést tüntettem fel.
A szótárban szereplő várakkal kapcsolatban
előre kell bocsátani, hogy a várak szótárba való felvételében, egyéb adataik
kutatásában, leírásában természetesen nem törekedhettem a teljességre, ez
a szaktudományok feladata. Az adott lehetőségekkel élve, bizonyos korlátokon
belül megpróbáltam a(z egykori) várak fontosabb neveit és más (a mai állapotukra
vonatkozó és az azonosításukhoz szükséges) adatokat egységes kritériumok
alapján a szótár rendszerébe illeszteni. Alapmunkaként Kristó Gy. (főszerk.):
Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) kötetét és Engel Pál: Magyarország
világi archontológiája 1301-1457 c. művét használtam, e szócikkekben a címszó
után az adatok a helységekéhez hasonló sorrendben, de bizonyos különbségekkel
találhatók meg (természetesen nincsenek a lakosságra vonatkozó adatok, stb.).
A szótár egyéb szócikkeit, ill. a szócikkeken
belüli névanyagot tekintve elsősorban az 1913 utáni helységnévtárakat, továbbá
korábbi és későbbi kiadású térképeket és szöveges forrásokat vettem figyelembe. |