BEVEZETÉS

        Az atlaszban szereplő névmutató jelentősen eltér a szokásostól, mert statisztikai jellegű kiegészítéseket is tartalmaz. Bár elsődleges szerepe továbbra is az, hogy a térképeken szereplő több mint 15 000 objektumot kellő gyorsasággal megtaláljuk, a nevek mellett szereplő adatok azt is lehetővé teszik, hogy az adott település lakosságára vonatkozó információkat szerezzünk.
        Az atlasz térképes és statisztikai adatállományának előállításához Magyarország 1913. évi helységnévtárát és a helységnévtárhoz 1914-ben kiadott 1:400 000 méretarányú közigazgatási térképet használtuk fel. A két kiadvány azonban nincs teljesen összhangban egymással. A helységnévtár közigazgatási beosztását elvileg az 1913. februári állapotnak megfelelően rögzítették (gyakorlatilag nem következetesen), a települések statisztikáját pedig az 1910. évi népszámlálás adatai alapján készítették. Az 1914-ben megjelentetett térképen viszont sok esetben az 1913 és 1914 során bekövetkezett közigazgatási változásokat is ábrázolták.
        A fentiek figyelembevételével atlaszunk térképlapjain a közigazgatási beosztást az 1914. december 31-i állapotnak megfelelően rögzítettük. Atlaszunk településeinek adatállományait azonban csak a rendelkezésre álló 1910. évi népszámlálás alapján készíthettük el.
        Ebből az eltérésből következik, hogy a lakosság nyelvére és felekezeti hovatartozására vonatkozó részletes adatok bizonyos települések esetében hiányoznak:

a) A magyarországi névanyagban nem szerepelnek részletes adatok azon nem önálló településrészek esetében, amelyek járási székhelyek, és azoknál a településeknél sem, amelyek a helységnévtár szerkesztésének lezárása és 1914. december 31-e között alakultak meg kiválással. A kiválással alakult községek esetében a települések neve után közöljük, hogy melyik településből, mikor váltak ki. Az anyaközségek részletes adatai azonban minden esetben a kiválás előtti állapotokat tükrözik.
b) A horvátországi névanyagban a nem önálló tele-pülésrészeken kívül, az adóközségek vonatkozásá-ban sem találjuk meg a részletes adatokat, mivel azokat csak a politikai községeknél adták meg az 1910. évi hivatalos helységnévtárban.
A magyar és horvát közigazgatási rendszernek is voltak olyan jellemzői, amelyek a térképes ábrázolást és az adatszerű megjelenítést egyaránt nehezítették.
Magyarországon az enklávék (olyan települések amelyek nem annak a közigazgatási egységnek a területén helyezkednek el, amelyikhez közigazgatásilag tartoznak) esetében azt a megoldást választottuk, hogy a térképen a tényleges területükön ábrázoltuk, az adatbázisban viszont a közigazgatási hovatartozásukat adtuk meg, és megjegyzésben hivatkoztunk eltérő területi hovatartozásukra.

        A névmutatóban csak a történelmi Magyarország közigazgatási határain belül elhelyezkedő települések találhatók meg.
        A névmutató magyarországi részében a keresőháló adatai és az 1914-es közigazgatási besorolás után zárójelben adtuk meg a települések mai hivatalos nevét, előfordulási országát. Dőlt betűvel jeleztük azokat az eseteket, ahol 1914 óta egyesítés, különválás, hozzácsatolás miatt az eredeti település neve megváltozott. Ahol ilyen adat nem szerepel, az a település 1914 után valamilyen okból megszűnt.
        A mai Magyarország területén található települések esetén nem jeleztük a földrajzi nevek helyesírásának módosítása miatt bekövetkezett névváltozásokat.
        A települések mai neve után új sorban adtuk meg a lakosságszámukat és az etnikai, felekezeti megoszlásukat az 1910-es népszámlálás adatai alapján.

Példa a magyar névmutatóból:

Háromszlécs 3C3 Liptó vm. Rózsahegyi j. (Sliače, SL)
1943 7m 1911sl 1914rk 20ev [A helység a Németlipcsei járás területén van.]

        Háromszlécs nevű település a 3. számú térképszelvényen a keresőháló C3-as mezőjében található meg. A település közigazgatásilag Liptó vármegye Rózsahe-gyi járásához tartozott 1910-ben. Jelenleg Sliače a hivatalos neve és Szlovákiában található. A településnek az 1910-es statisztika szerint 1943 lakosa volt. Az összes lakosságból 7 magyarnak, 1911 pedig szlováknak vallotta magát, a lakosság többi része egyéb népcsoportokhoz tartozott. Az összes lakosságból 1914 fő római katolikusnak, 20 fő pedig evangélikusnak vallotta magát. A zárójelben szereplő megjegyzés szerint Háromszlécs olyan enklávé, amely bár a Németlipcsei járás területén helyezkedett el (a térképen is itt található meg), közigazgatásilag a Rózsahegyi járáshoz volt besorolva.

        Mint a fenti adatokból kitűnik, a lakosság nemzetiségi és felekezeti megoszlását nem adjuk meg teljes részletességgel. Amennyiben nagyon megosztott a település lakossága, nemzetiségi és felekezeti szempontból is a három legnépesebb adatát szerepeltetjük, ha azonban valamelyik meggyőző többséget alkot, a megmaradt néhány százalékot nem részletezzük. Amennyiben a magyar lakosság jelen van egy településen, a legtöbb esetben feltüntetjük adatait.

        Horvátország közigazgatását az 1886-ban hozott közigazgatásról szóló törvény alapozta meg. 1910-ben összesen 562 közigazgatási hatóság létezett, miközben a települések száma (városok, községek, puszták) meghaladta a 4000-et. Az 562 közigazgatási hatóság közül 545 tartozott az úgynevezett politikai községek sorába. A politikai községek vagy egyetlen adóközségből, vagy több adóközségből és a hozzájuk tartozó településrészekből, egyéb lakott helyekből alakultak meg.
        Atlaszunkban a városok és politikai községek mellett az összes adóközséget is feltüntettük, így a horvátországi települések száma 2338. Itt jegyezzük meg, hogy a térképen és a horvátországi névmutatóban mindkét nyelven jelöltük azokat a településeket, amelyek magyar elnevezéssel is rendelkeztek.
        A politikai községek ábrázolását és adatszerű megjelenítését a következők szerint oldottuk meg: a térképszelvényeken a politikai községek határát a községhatároknál erősebb vonallal rajzoltuk meg, a politikai község központját pedig szaggatott aláhúzással jelöltük. Valójában ezek a központok a politikai községhez tartozó adóközségek közül kerültek ki. Legtöbbször a nevüket is kölcsönözték a politikai községeknek. Így fordulhat elő, hogy atlaszunk névmutatójában ugyanaz a név kétszer is szerepelhet Horvátországban: egyszer, mint adóközség, és egyszer, mint az adott politikai község központja. A kétszeri megjelölést a településekhez tartozó lakossági adatok indokolják. Adóközségként csak a település saját lakosságszámát találjuk meg, ha azonban egyben politikai község központja is az adott adóközség, akkor lakosságszáma az összes hozzátartozó adóközség, és egyéb lakott hely népességének számát együttessen tartalmazza, illetve erre az adatra vonatkozóan részletezést is kapunk az etnikai és felekezeti megoszlást illetően.

Példák a horvát névmutatóból:

Martijanec 30A1 Varaždin (Varasd) vm. Ludbregi j. Martijanec pk. 1320
        Martijanec adóközség a 30. számú térképszelvényen a keresőháló A1-es mezőjében található meg. Közigazgatásilag Varaždin (Varasd) vármegye Ludbregi járásában Martijanec politikai községhez tartozott, és 1910-ben 1320 lakosa volt.

Martijanec 30A1 Varaždin (Varasd) vm. Ludbregi j. pk. 4785 16m 8n 4725h 4746rk 36iz
        Martijanec politikai község a 30. számú térképszelvényen a keresőháló A1-es mezőjében található meg. Közigazgatásilag Varaždin (Varasd) vármegye Ludbregi járásában politikai község volt, és 1910-ben 4785 lakossal rendelkezett a közigazgatásilag hozzákapcsolt adóközségekben, és egyéb lakott helyeken. Az összes lakosságból 16 magyarnak, 8 németnek, 4725 pedig horvátnak vallotta magát, a lakosság többi része egyéb népcsoportokhoz tartozott. Az összes lakosságból 4746 fő római katolikusnak, 36 fő pedig izraelitának vallotta magát az 1910-es népszámlálás szerint

Egyéb megjegyzések

        A magyarországi névmutatóban a helységnevek az akadémiai helyesírás szerinti betűrendet követik. A magánhangzók hosszú és rövid párjai a besoroláskor azonos betűnek, a mássalhangzók közül viszont a kétjegyűek is külön betűnek számítanak.
        A horvátországi névmutató a horvát nyelv betűrendbe sorolásának szabályait követi. Az ott szereplő magyar elnevezések is aszerint lettek besorolva.
        Mindkét névmutatóban az 1914-ben érvényben levő hivatalos helységneveket adtuk meg, az akkor elterjedt helyesírás szerint.
        A térképszelvényeken Magyarország közigazgatási beosztásán kívül, az állam teljes közlekedési hálózata is megtalálható. Tájékoztató jelleggel pedig egyéb objektumokat is feltüntettünk (pl. fürdők, várak, várromok).
        Igyekeztünk elkerülni, hogy az atlasz több tízezer adatot tartalmazó állományába hiba kerüljön. Kérjük a tisztelt olvasókat, ha mégis tartalmi hibát észlelnének, jelezzék kiadónk felé.